Óravázlat, foglalkozásterv

Az általam összeállított óraterv műveltségi területe magyar nyelv és irodalom.

Az évfolyam: 10. évfolyam

Az óra célja és feladata: A diákok behatóbb ismeretekre tegyenek szert a szövegtípusok és a szöveg szerkezeti felépítését illetően.

A 30 perces óra során egyéni, páros, kooperatív munkára épülő csoportmunka, illetve frontális munka is jelen van.

A tanóra során interaktív táblát és egyéb internetes forrásokat (zanzatv, NKP) egyaránt használnak a tanulók.

A foglalkozástervem IDE kattintva érhető el. :)

Az általam tartott 30 perces nyelvtanóra során a legfőbb didaktikai célom, az ismeretbővítés és a kooperatív csoportmunka alkalmazása, mely során a tanulóknak módjukban áll elsajátítítani a megfelelő ismereteket ahhoz, hogy az egyes kommunikációs szituációkban a megfelelő szövegtípust használják.

Az óra első 5 percében bemelegítő feladatokat oldunk meg, mely célja, hogy játékosan bevezesse a témát, felkeltse a tanulók érdeklődését és ráhangolja őket az óra témájára.

Bemelegítő feladatként az interaktív tábla használatával az egész osztályt bevonó szóbeli feladatmegoldást választottam. A feladat összepárosítani a fogalmakat a nekik megfelelő fogalommagyarázatokkal. A feladatot előzetesen elkészíteném a Smart Notebook program segítségével. A vizuális segédeszköz használatával a különböző kognitív tanulási stílusokat erősítem.

Ezt követően a problémafelvetés következik, mely során a szöveg szerkezeti egységeit és a szövegtípusok jellemzőit beszéljük meg. A zanzatv Magyar nyelv témakörében talált érdekes videó lejátszásával még szemléletesebbé válik a tanulók számára az egyes szövegtípusok közötti különbségek.

Ezután a táblára felírt hiányos táblázat kitöltése következik, mely során 4 fős csoportokban dolgozik az osztály. Tematizálunk és a csoportmunkában közösen megalkotott táblázat még inkább segíti a tanulók számára a rendszerezést. A csoportmunkát együttes megbeszélés követi, mely során felállítjuk a különböző kategóriákat, amelyek alapján csoportosítani lehet a szövegeket ( Kommunikációs kapcsolat fajtája szerint; Kommunikáció fajtája szerint; Kommunikáció funkciója szerint).

Következik az óra egyik legfontosabb része a játékos feladattal való begyakorlás. Ehhez az érvpingpong játékot választottam, mely során az érvelő szövegtípus begyakorlása történik. Az osztály egyik fele a papíralapú személyek közötti kommunikáció mellett érvel, míg az osztály másik fele az elektronikus kommunikáció mellett érvel. Együttesen érveket gyűjtenek, majd elkezdődik a pingpong , az egyik csapat adogatja az érveket, míg a másik csapat megcáfolja a hallott érveket és újat mond helyettük.

Végül az ellenőrzés következik, mely során az Nemzeti Köznevelés Portál -on talált szöveg kivetítésére kerül sor, amely nagyon jól összefoglalja az órán átvetteket. Az alábbi szöveg tartalmaz gyakorló feladatokat, amelyek tökéletesen megfelelnek arra, hogy házi feladatként feladjuk őket.

A tanulók otthoni feladata tehát, hogy a szöveget átolvassák és a 2-es illetve 3-mas feladatot megcsinálják, mellyel gyakorolják a leíró és az érvelő típusú szövegalkotást.

Digitális tanári kompetenciáim a TPACK modell alapján

A TPACK-modellnek három alappillére a technológiai tudás, pedagógiai tudás és a szaktárgyi tudás. Véleményem szerint a tanulás egy életen át tartó folyamat, sosincs olyan szint, ahonnan ne lenne tovább, az embernek mindig van mit tanulnia. Ezen felfogással úgy gondolom, hogy mindhárom kompetenciám fejleszthető még, s a lehető legtöbbet megteszem azért, hogy gyarapítsam tudásomat mindhárom területen.

(Forrás: edcrunch.org)

A pedagógiai szakismeretemet a tanári mesterképzés alatt szeretném bővíteni. Behatóbban tervezek foglalkozni a művészetpedagógiával, drámapedagógiával és élménypedagógiával, mely területek számos lehetőséget tartogatnak magukban. Az eddigi tanulmányaim során rengeteg érdekes témával foglalkoztam. Az elvégzett kurzusoknak köszönhetően különféle tanulás-tanítási stratégiákat, módszereket ismertem meg. Tapasztalatot szereztem a tanulástámogatás megtervezésében. Ami a tárgyi tudásomat illeti. Az alapképzés alatt érdekesebbnél érdekesebb olasz-és magyar óráim voltak az egyetemen. Olaszország kultúrföldrajzától kezdve, a művészeti ismereteken át a nyelvtörténetig több témakörben tanulmányoztam az olasz nyelvet és nemzetet. Magyar nyelv és irodalomból a nyelvészeti óráktól az irodalomig behatóbb ismereteket szereztem a magyar grammatikában, szövegtanban, klasszikus irodalomban, világirodalomban és még számos egyéb érdekes témakörben. 

(Forrás: aaronmesserteaches.wordpress.com)

A három alappillér közül a technológiai tudásom fejlesztését is rendkívül fontosnak tartom. Gimnáziumi éveim alatt megszereztem az ECDL-vizsgát, s az akkor szerzett tudást azóta az egyetemi óráimnak köszönhetően sikerült tovább fejlesztenem, bár még van hova fejlődnöm. Ilyen kurzus volt az IKT- tananyagok készítésével foglalkozó óra, mely során a Smart-board tábla használatával ismerkedtem meg és készítettem magyar nyelv és irodalommal kapcsolatos feladatokat általános iskola és gimnáziumi évfolyamok számára. Reményeim szerint a mesterképzés alatt lehetőségem lesz még mélyebb ismeretekre szert tenni. Ehhez nagyban hozzásegít a modern eszközök a pedagógiában c.ű kurzus, mely kifejezetten a digitális kompetencia fejlesztésével foglalkozik.

Önszabályozó tanulás

Véleményem szerint a pedagógus egyik legfontosabb feladata, hogy megszerezze az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudást és képességet, és fejlessze a tanulók tanulási képességeit.

Az önszabályozás önirányított, önkezdeményezett gondolatokra, érzelmekre és cselekvésekre épül, amelyek a saját célok és szükségletek elérésére irányulnak. A cél elérésére való törekvés során az egyén folyamatosan alkalmazkodik a környezeti változásokhoz, és ha szükséges, változtat az adott tevékenységeken is. Az önszabályozásnál elengedhetetlen feltétel, hogy a személy meg tudja ítélni cselekvésének kimenetelét, és képes legyen összehasonlítani az aktuális teljesítményét a célban megfogalmazott teljesítményével. Kiemelkedően fontos feltétel az önértékelés, amely révén a személyek elért teljesítményük függvényében büntetést vagy jutalmat szabnak ki saját maguk számára. A feltételek közül a célok kitűzése a legfontosabb, ebben rejlik az önszabályozás sikere.

Jövendőbeli tanári pályám során fontosnak fogom tartani a tanulóim önszabályozó tanulási stratégiáinak fejlesztését, mivel a tanulás hatékonyságában meghatározó szerepet játszanak e stratégiák ismeretei. A jó tanulási eredmények eléréséhez elengedhetetlen, hogy a tanulók motiváltak legyenek a tanulásra, megfelelő önismerettel rendelkezzenek, tanulási céljaikat, célkitűzéseiket hierarchikus rendszerben tudják megfogalmazni. A környezeti elvárásokat figyelembevéve képesek legyenek céljaikat elérni. 

(Forrás: www.tankonyvtar.hu, IX. 1. ábra)
 Molnár Éva: Az önszabályozás értelmezései és elméleti megközelítései. Magyar Pedagógia, 2009. 4.)

 

Digitális kompetencia fejlesztése magyar nyelv és irodalomórán

Leendő magyar- és olasztanárként elengedhetetlennek tartom tisztában lennem az anyanyelvi és az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésének sajátosságaival, s az erre alkalmas módszerek ismeretével.

A kommunikációs nevelés fő fejlesztési területein belül elkülönítünk nem digitális, azaz szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztést, illetve digitális, azaz szóbeli, írásbeli és szóbeli-írásbeli (chat) fejlesztési területet. További fejlesztési területek a papír alapú és a digitális kézikönyvek, online szótárak, nyelvészeti, számítógépes program használata. 

Az IKT mint tananyag

Véleményem szerint a legfontosabb cél, hogy a tanulók megértsék a digitális szövegeket, megismerkedjenek a digitális szövegek olvasásának stratégiáival, a digitális szövegtípusokat felismerjék, értelmezzék.

További fontos cél, hogy a diákok képesek legyenek digitális szövegek alkotására, megismerjék a digitális írás folyamatát és hatékonyan alkalmazzák azt tanulási kontextusban.

A mostani generáció már előbb fog a kezében tabletet, mint könyvet. Lehet kicsit túlzóan hat, amit írok, de tény, hogy sokan előbb tanulnak meg pötyögni a számítógépen, mint hogy megtanulnának írni. A tanulók nagy része már nem használ (vagy csak nagyon ritkán) papír alapú szótárat, ehelyett inkább az interneten keresnek utána a szavak jelentésének, online szótárak segítségével. Az online kézikönyvek széles választéka található meg az interneten, ami mindenképp pozitív, mert sok és változatos információra tehet szert a tanuló rövid időn belül. 

A legfontosabb tanári feladatnak azt tartanám, hogy tanítsuk meg a tanulókat az internet helyes használatára, ismertessük velük a megfelelő kereső funkciókat, fejlesszük kritikai szemléletüket, tanítsuk meg őket arra, hogy a rengeteg információ közül képesek legyenek szelektálni és a lényeget kiszűrni, s az információkat helyes felhasználni.

(Forrás: sulinet.hu)

21. századi készségek

"Óh-óh" pillanatból "Ta-da" pillanat! :)

(Forrás: www.ted.com.TomWujec)

Az alábbi videó szemléletes példája a team-munkának és annak szépségeinek. 

Néhány évvel ezelőtt Peter Skillman bemutatott egy tervező-feladatot, mely a ‘pillecukor-kihívás’ nevet kapta. Az ötlete a következő volt. Négyes csoportokban kell megépíteni a lehető legmagasabb, önmagában álló építményt 20 spagettirúdból, egy méter ragasztószalag és egy darab pillecukor segítségével. A pillecukornak az építmény tetején kell lennie. És, bár nagyon egyszerűnek tűnik a feladat, valójában nagyon is nehéz, mert arra kényszeríti az embereket, hogy azonnal összedolgozzanak. 

Számomra már maga a feladat nagyon érdekesnek tűnt, kíváncsi voltam, hogyan kezdenek el együtt dolgozni az emberek, milyen különbségeket lehet felfedezni a más-más szakterületen dolgozók munkamódszere között.

A videót megnézve sok minden megragadta a figyelmem, főként ez a mondat: "vannak olyan csoportok, ahol sokkal több “ta-da” építmény készül, a legjobbak közt pedig az óvodások állnak (...) nem csak a legmagasabb, de a legérdekesebb épületeket is ők csinálják." 

Ez számomra megmutatta, hogy mivel a gyerekek között nincsen hatalmi harc a közös munka megoldása során, sokkal eredményesebbek tudnak lenni, mint mi felnőttek. Nem fecsérlik idejüket bizonyos pozíciók betöltésére a munka során, hanem a közös cél lebeg a szemük előtt, hatékonyabban tudnak együttműködni. 

A videó későbbi részében látható, hogy az üzleti iskolák diákjai érték el a legrosszabb eredményt, mivel őket arra tanítják, hogy az egyetlen helyes megoldást találják meg. Ez elgondolkodtatott, hogy az egyes intézményes nevelés, a tanítás milyen nagy hatással van a gondolkodásra, mennyire nagy felelősség hárul az oktatókra, s mennyire fontos meghagyni a gyerekeknek a lehetőséget a szabad gondolatok áramoltatására. 

Leendő tanárként hasznosnak találom a videóban megismerteket, mely felnyitotta a szemem arra, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennem, ha team-munkát alkalmazom leendő osztályommal. A szervezeti működést megkönnyíti a rugalmasság, az együttműködés, az azonos cél és a közös hang megtalálása. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével az “óh-óh” pillanatból “Ta-da” pillanatot érhetünk el.